Mi lesz veled, Web 2.0?

A "Web 2.0" kifejezés használata kapcsán sok a kétkedÅ‘, aki nem érti, hogy minek egy külön címkét ráaggatni az egyébként természetes fejlÅ‘dési folyamat jelenlegi állomására, s sokan vannak azok is, akik az egész jelenséget hülyeségnek, lufinak, buzzwordnek tartják. Ez a kérdés azt hiszem, hogy már itthon is egy kicsit túl lett beszélve - mindenki gondoljon, amit szeretne. A minap azonban találkoztam egy számomra kifejezetten szimpatikusan érvelÅ‘ "ellenvéleménnyel" Ryan Carson tollából.

Ryan azzal érvel, hogy Å‘neki személy szerint egyszerűen nincsen ideje ennyi közösségi munkát bevállalni, illetve aktívan részt venni különbözÅ‘ oldalakon. Nem a szándék az akadály, hanem az, hogy ezek a tevékenységek igenis idÅ‘t igényelnek. Feltölteni a képeket, linkeket gyűjteni, vagy már egyszerűen csak befogadni a napi híreket - egyre több idÅ‘t vehet igénybe. El lehet könyvelni az érveit úgy, hogy egyedi esetrÅ‘l van szó, egyszerűen el van foglalva, de nem hiszem, hogy ez lenne a helyes: igenis egyre több információ özönlik felénk, melyeket nem biztos, hogy kezelni (rendszerezni, szűrni, befogadni) tudunk, nem hogy részt venni az aktív alkotásban is. Az egészet a hazai viszonyokra vetítve a helyzet nem mondhatór rózsásnak: amikor még szabadidejében is fusizik az emberek nagy része, vajon honnan lesz idejük az internetre?

Tudok egy választ: olyan alkalmazásokat kell készíteni, amivel az emberek idÅ‘t spórolhatnak meg. Ha pedig idÅ‘t spórolnak meg, akkor lehet, hogy hajlandóak lesznek egy részét ennek beáldozni, s hozzátenni is. Persze ezzel nem mondtam újat: errÅ‘l szól, errÅ‘l kell szólnia körülbelül minden hasonló oldalnak, csak nem feltétlenül az idÅ‘, hanem a hasznosság tekintetében.

A cikket azonban nem csak Ryan gondolatai miatt érdemes elolvasni, feltett ugyanis két kérdést neves cégvezetÅ‘knek, miszerint:

1. A közösségi webalkalmazások napjai tényleg meg vannak számlálva?
2. Mely alkalmazásokat használsz napi szinten?

Egy ebben a bizniszben utazó vezetÅ‘tÅ‘l persze ne várjon mást az ember, mint hogy azt mondja: ebben igenis van fantázia - nyilván nem dolgozna ezen a téren, ha nem érdekelné, foglalkoztatná a téma. A válaszok azonban ettÅ‘l függetlenül jók: érdekes megnézni, hogy ki milyen érvekkel támasztja alá mondanivalóját, illetve hogy mely alkalmazások azok, melyek felkeltették érdeklÅ‘dését.

S persze nem árt elolvasni a hozzászólásokat sem, ahogy az már lenni szokott.